Környezetvédelmi aggályok gyötrik mind a kriptoipart, mind a világ egészét. Ha azonban jól használják, a blokklánc-alapú eszközök némi enyhülést nyújthatnak.

A nonfungible tokenek (NFT-k) szén-dioxid-kreditként vagy szén-dioxid-kiegyenlítésként való felhasználása a Web3 technológia egyik lehetőségét kínálja a környezetbarátabb jövő előmozdítására.
Az NFT-k szén-dioxid-kreditként való felhasználása lassan kibontakozó trend a regeneratív finanszírozás (ReFi) és a decentralizált finanszírozás (DeFi) piacán. A legtöbb ilyen tevékenység jelenleg a Polygon blokkláncon zajlik, mivel már a teljes szénlábnyomát ellensúlyozta. Azonban az, ahogyan ezek a digitális eszközök a karbon kreditekkel működnek, eltér a terület más vállalkozásaitól.
A carbon credit NFT-k nem vagyonmegőrzőként vagy egyedi digitális műalkotásként szolgálnak, hanem egy adott szén-dioxid-kompenzációs tételhez kapcsolódó információk tárházaként.
Ezek az információk többek között tartalmazhatják a kibocsátási egységek teljes számát (azaz, hogy hány tonna), a kivonás évjáratát, a projekt nevét, a földrajzi helyet vagy az alkalmazott tanúsítási programot.
Az ilyen NFT-ket ezután Ethereum-alapú, egymással helyettesíthető ERC-20 tokenekre frakcionálják.
A fogyasztók számára elérhető NFT-k többségétől eltérően azonban egy megfelelően működő szén-dioxid-kredit NFT-nek van egy csapdája. Ahhoz, hogy valódi célját – a szén-dioxid-kibocsátás-kiegyenlítések ellenőrzését és helyettesítését – szolgálja, el kell égetni. A szén-dioxid-piac off-chain beállításaiban ezt „nyugdíjazásnak” nevezik.
A KlimaDAO, a DeFi-t a klímaváltozás elleni küzdelemre használó decentralizált szervezet egyik alaptagja a Cointelegraphnak elmagyarázta, hogyan működik ez mind on-, mind off-chain:
A nyugdíjazás azt jelenti, hogy valaki lényegében elveszi ezt a szén-dioxid-kompenzációt, és igényt tart rá a környezeti előnyei miatt, vagyis lényegében kompenzálja a kibocsátását. Ezután ez a szén-dioxid-kompenzáció végleg kivonásra kerül a forgalomból, és többé nem lehet vele kereskedni vagy eladni senki másnak.
Amikor azonban arról van szó, hogy ezeket a szén-dioxid-kompenzációkat egy on-chain környezetben visszavonják, a visszavonási tanúsítvány megszerzése után el kell égetni a tokent. Más szóval, el kell távolítani az adatbázisból, és többé nem lehet vele kereskedni.
Nagyon fontos, hogy ha bármilyen típusú környezetvédelmi állítás történik az NFT-be ágyazott ellentételezéssel kapcsolatban, akkor azt az NFT-t valóban elégetik valamilyen szempontból, és megneveznek egy konkrét szervezetet vagy személyt, aki ezt a környezetvédelmi eseményt igényli.
Számos olyan projekt bukkan fel a térben, amelyek azt állítják, hogy az NFT technológiát alkalmazzák a szén-dioxid-kompenzációhoz, beleértve a carbonABLE és a MintCarbon projekteket.
A több mint 850 milliárd dolláros piaci értékével azonban a szén-dioxid-kibocsátási hitelek ipara nem kis iparág. Mint más jövedelmező piacokon, itt is előfordulhatnak átverések. Ahogy az NFT-k népszerűsége egyre nő, az NFT-csalások is egyre gyakoribbá válnak.
A KlimaDAO hangsúlyozta, hogy az NFT-ket szén-dioxid-kreditként érvényesítő projekteknek nemzetközileg elismert szabványok szerinti akkreditációval is rendelkezniük kell. Elsősorban a Nemzetközi Szén-dioxid-csökkentési és Kompenzációs Szövetség jóváhagyását.
Ha nem, akkor az ilyen állítással rendelkező projekteket alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt valaki belefektetne. Bár a szén-dioxid-kibocsátási kreditpiac értékes, működése még mindig ismeretlen a tömegek számára.
A helyzet az, hogy a Web3-at egy olyan piaccal kombinálja, amely nem túl ismert. Így sajnos vannak különböző szereplők, akik kihasználják az embereket.
Mindazonáltal ezek a szén-dioxid-kompenzációs NFT-k valóban hasznosak lehetnek, ha teljes mértékben átláthatóvá válnak, azért, mert azt tennék, amit ígérnek. Az ilyen ellentételezések egy másik forrásból származó tőkeinjekciót biztosítanak a projekt fenntartásához és fejlesztéséhez. Ez a megújuló energiatermeléstől kezdve az erdővédelemig vagy az erdőtelepítésig terjedhet.